Ki volt kórházunk névadója?
Intézményünk december 10-e óta Orosháza első tudós orvosának nevét viseli: Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet, Orosháza.
Az alábbiakban összefoglaljuk névadónk rövid életútját, amit korábbi ápolási igazgatónk, Greksza Lászlóné, valamint Orosháza díszpolgára, Koszorús Oszkár által összeállított anyagokból készítettünk. Emellett rövid áttekintést nyújtunk az orosházi egészségügy utóbbi évtizedekben történt fejlődéséről egészen napjainkig.
Dr. László Elek
(1841. június 16. – 1919. március 27.) orvos-sebészdoktor és szülész
Pápán született és nevelkedett. Gimnáziumi tanulmányait a pápai református főiskolán, a felsőbb osztályokat a soproni ágostai evangélikus kollégiumban végezte. 1860-tól a pesti egyetem orvostan hallgatója volt, 1865-ben a bécsi egyetemet látogatta. Innen visszatérve Pesten, a Szent-Rókus Kórházban segédkezett. 1869-ben Orosházán telepedett le mint községi orvos. Innentől fél évszázadon át szolgálta az orosháziakat. Egész életében azt az elvet vallotta, amit pesti professzorai: “Másoknak élni, nem magának, ez adja az orvosi hivatás lényegét.”
Már orvosi pályája kezdetén igen sok dolga akadt az orosházi lakosság egészségének fenntartása érdekében. Évről évre szedték áldozataikat a különböző járványok (kolera, diftéria, vörheny, kanyaró, himlő, stb.). Saját költségén nyomtatta és ingyen osztogatta felvilágosító írásait, megmentve ezzel sokak életét.
1873-ban Orosházán súlyos kolerajárvány dúlt, amely 894 lakos halálát okozta. László Elek fiatal orvosként élte át a tragédiát, ekkor fogalmazta meg legfontosabb életcélját, a kórház, menház, járványkórház létesítését. Munkássága alatt tanulmányt írt Orosháza közegészségügyi helyzetéről, melynek hatására 1892-ben járványkórház épült az akkori községben. 1902-re elkészült egy új menház is, amely a szegények ellátását karolta fel. Bár elkészült egy új kórház tervrajza, az I. világháború és az infláció gátat vetett a további fejlődésnek, így László Elek már nem élhette meg, hogy élete álma, a községi kórház elkészüljön.
A fotó eredetije a kórház aulájában, a Dr. László Elek mellszobor talapzatán tekinthető meg)
Az ő nevéhez fűződik Gyopárosfürdő gyógyvizének felismerése és elismertetése. 1869-ben vegyelemeztette a tó vizét, melynek során megállapították, hogy gyógyhatása alkalmas ízületi bántalmakra, csúzos, köszvényes, bénulásos betegségek kezelésére. Az artézi kutak fúrásának szorgalmazója volt, mivel meggyőződése szerint a jó ivóvíz a járványokat visszaszorítja.
Orvosi munkája mellett élénken részt vett a település és Békés megye közéletében is. A helyi képviselő-testület tagja, az iskolán kívüli népművelés egyik vezetője, az evangélikus egyházközség felügyelője volt. Vezető szerepet töltött be az Orosházi Takarékpénztárban, a kaszinóban, az Önkéntes Tűzoltó Egyletben, a Színműpártoló Egyesületben. Szerepet kapott a megyei törvényhatósági bizottságban, a megyei közegészségügyi egyesületben, 1872-től Békés megye tiszteletbeli főorvosa lett.
Belekóstolt a napi politikába is. Az orosházi választókerület Szabadelvű, majd a Függetlenségi és 48-as pártjának elnökeként tevékenykedett.
Orosháza Város 2007-ben alapította a Dr. László Elek-díj Orosháza Egészségügyéért kitüntetést, ami évente két fő részére adományozható azon Orosházán működő orvosoknak és egészségügyi szakdolgozóknak, akik kiemelkedő munkát végeztek. Nevét viseli a kórház melletti lakótelep, valamint a kórház aulájában van kiállítva bronz mellszobra.
Orosházán egészen a várossá nyilvánításának idejéig, 1946-ig magánintézetek biztosították a fekvőbeteg ellátást. 1950-ben nyílt meg a Szülőotthon a mai Könd utca és Huba utca sarkán, a menházban pedig több alapszakmás kórház alakult 1952-ben. A belgyógyászat, a sebészet és a szülészeti osztály hamarosan egyesült és létrejött 1958-ban a volt Varga villában a Tüdőosztály is.
A város dinamikus ipari fejlődésének és az üvegiparának köszönhetően 1962-re az akkori egészségügyi miniszter letehette az új 400 ágyas kórház alapkövét. Az orosházi kórház az 1967. április 30-i átadása után 27 település 150 ezer lakosának nyújtott ellátási kötelezettséget. Elkészült a gyógyszertár, a kiszolgáló egységek, mosoda, konyha, műhelyek, amelyek a mai napig is üzemelnek.
A szakrendelő intézet 1984-ben épült fel. 2015-ben egy Európai Uniós pályázatnak köszönhetően új Központi Technológiai Tömbbel bővült a kórház, amely diagnosztikai egységek, sterilizáló mellett egy minden igényt kielégítő központi műtőblokkot is kapott.
A Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet napjainkban meghatározó intézménye a városnak, dinamikusan fejlődő, alapszakmákat felölelő városi kórháznak felel meg. Jelenleg közel 800 fős dolgozói létszámmal, 317 aktív ágyon, 80 krónikus ágyon, 26 mozgásszervi rehabilitációs ágyon folyik a gyógyító munka, amelyet 13 férőhelyes nappali kórházi ellátás egészít ki. Az alapítása óta eltelt több mint 50 év alatt egy alapszakmás kórházból mára egy modern, európai színvonalú ellátó intézet született.
Végül idézzük fel azoknak a kórházigazgatóknak a nevét, akik az elmúlt évtizedekben hozzájárultak kórházunk fejlődéséhez és tudásukkal, hitükkel, emberségükkel történelmet írtak e falak között:
- Dr. Székely Andor
- Dr. Kurai János
- Dr. Zékány Gyula
- Dr. Gazdag István
- Dr. Antal Mihály
- Dr. Hampel Ferenc
- Dr. Gervain Mihály
- Dr. Kalmár Mihály
- Dr. Duray Gergő
