Dr. Szili Károly: a krónikus ellátásban minőségi életet adhatunk a betegeknek
Egyetemi oktató, orvos, kutató és volt kutatóorvos, háziorvos, foglalkozás-egészségügyi orvos, aki most a krónikus belgyógyászati osztályon dolgozik az Orosházi Dr. László Elek Kórházban. Bolondja a modern informatikai megoldásoknak, ezért a gyógyítás szolgálatába kívánja állítani a technikát és a mesterséges intelligenciát. Bemutatjuk a Krónikus Belgyógyászati Osztály vezetőjét.
Szili Károly 1985-ben született Pécsen, itt is végezte el az általános iskolát. Középfokú tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Gimnáziumban kezdte, de a Zipernowsky Károly Gépipari Szakközépiskolában érettségizett 2003-ban.
– Édesapám nagyszerű ember, mosógépszerelő, aki úgy gondolta, hogy legyen egy normális szakmám, mert a gimis jegyeim a diszlexiám és a diszgráfiám miatt nem voltak túl jók. Így kerültem az ő egykori iskolájába, a Zipernowskyba, informatikai szakirányra. Már fiatal kamaszként is érdekelt az informatika, ez a vonzódás a mai napig nem változott.
Ám emellett már 7-8 éves korom óta foglalkoztat a gyógyítás, így végig bennem motoszkált, hogy orvos szeretnék lenni. A szakközépiskolában nem volt biológia és kémia, de én kikötöttem, hogy orvosira akarok menni. Sokan előítélettel voltak velem kapcsolatban, de aztán mindkét tárgyból a legjobb felvételit írtam, tanulmányi versenyt is nyertünk, de önmagában is meglett a felvételi elég jó eredménnyel.
Mivel szüleimet sokan ismerik Pécsen, úgy döntöttem, inkább Szegedre megyek az orvosira, ne mondják azt, hogy csak miattuk jutottam el idáig – emlékszik vissza a diákévekre.
Diploma, PhD, kutatás, oktatás, börtön
Végül 2012-ben szerzett általános orvosi diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Már az egyetemi évek alatt is, majd azt követően a szegedi Orvosi Genetikai Intézetben dolgozott Prof. Dr. Szabó János mellett, aki barátja és mentora is volt. Eközben 2015-ben megszerezte a summa cum laude PhD fokozatot is klinikai orvostudományokból és bioinformatikából, melyben egy új ultrahang alapú Down-szűrő módszert fejlesztett. Mindeközben 2013 szeptemberétől 2016 végéig a Szegedi Fegyház és Börtönben általános orvosként és a krónikus belgyógyászat ügyeleti vezetőjeként is tevékenykedett, majd 2017-2023 között vállalkozóként vállalta és szervezte a börtön ügyeleti ellátását 25 orvossal.
Mindeközben továbbra is képezte magát, 2018-ban megszerezte a foglalkozás-egészségügyi szakvizsgát, majd nem sokkal később letette a háziorvos szakvizsgát is.
– Ezek után eldöntöttem, hogy általános belgyógyászként is szeretnék szakvizsgázni, így 2018. júliusától az orosházi kórházban is dolgoztam dr. Bozsár Stefánia, majd dr. Hudák János mellett és rezidensként tanultam a belgyógyász szakma rejtelmeit. Gyakorlott, más irányú szakorvosként hamar fel tudtam venni a fonalat, de sok újdonságot, emberséget, empátiát és eljárásmódot tanultam ezen idő alatt – mondja orosházi munkájának első részéről.
A Covid járvány ideje alatt, 2020-ban született meg első gyermeke, ekkor háziorvos feleségével úgy döntöttek, felfüggeszti a kórházi munkát. Átvette párjától a háziorvosi praxisát és elvállalta a nagymágocsi szociális otthon felkérését, ahol intézményi járványügyi vezetőként és orvosként dolgozott és dolgozik.
– Ez tartalmas és tanulságos időszak volt az életemben, a COVID-19 jelentette kihívást orvosként sokszor nem volt egyszerű megélni, hiszen a véletlenek folytán Békés megye és Csongrád-Csanád megye első Covidos betegeit is én észleltem és kezeltem. Rengeteg újdonságot sikerült bevezetni az idősotthonban, ami megkönnyítette a egészségügyi protokollok végrehajtását. Bár nagyon sok covidos megbetegedés volt ebben a szociális otthonban, de a 11 belső hullám alatt alig vesztettünk valakit, ami a személyzettel közös és nehéz munkánknak, valamint ezen eljárásoknak volt köszönhető – emlékszik vissza erre az időszakra.
Visszatérés Orosházára
A nagymágocsi munka 2024-ig tartott, amikor újabb váltás mellett döntött.
– Egykori mentorom, dr. Bozsár Stefánia – aki ekkor már az orosházi kórház megbízott főigazgatója volt – keresett meg azzal, hogy jöjjek vissza Orosházára, hiszen itt is van feladat bőven. Nem sokat kellett gondolkodni az ajánlatán, így visszatértem. Az elején besegítettem a sürgősségi osztályra, majd 2024. augusztusától főigazgató asszony felkérésére a Krónikus Belgyógyászati Osztályt vezetem. Ez utóbbira nagy kihívásként, de egyben lehetőségként is tekintek, hiszen az eltelt évek alatt sok tapasztalatot szereztem az idősgondozásban, krónikus ellátásban, sebkezelésben, belgyógyászati jellegű ellátásban és infekció-kontrollban, ezeket pedig tudom hasznosítani a mindennapokban.
A krónikus betegellátás több mint 20 orvosi területet fog össze, az itt fekvő betegeknek sokszor összetett, bonyolult kórképük van, ami a belgyógyászati társszakmákat messze meghaladja. Ehhez pedig széleskörű tudás kell, így rendszeresen konzultálunk a belgyógyász, kardiológus, gasztroenterológus, urológus, radiológus, laboros, aneszteziológus és sebész kollégákkal, hogy a lehető legjobb ellátás nyújtsuk a betegeknek.
Emellett napi szinten tartjuk a kapcsolatot a szociális munkással is, hogy aki egészséges vagy már nem szorul szoros kórházi felügyeletre, minél előbb kerüljön napi gondozásba vagy teljes ellátásba – összegzi a mindennapi munkát.
Ne az ápoláson, hanem a gyógyuláson legyen a hangsúly
Dr. Szili Károly hozzáteszi, a krónikus belgyógyászati osztályról az az általános képzet, hogy egy “elfekvő”, ahol csak idős, nagyon rossz állapotú beteg embereket ápolnak, azonban ez egyáltalán nem igaz.
– Sajnos az utóbbi években egyre gyakrabban kerülnek hozzánk a 30-40-50 éves korosztályból is, főleg daganatos betegségekkel. Az idősekkel ellentétben itt inkább ellátásmenedzsment kell, megfelelő ápolási koordináció, az otthoni (hospice) szakápolás és gondozás előkészítése, erősítés, gyógytorna és pszichoterápia. Olyan perspektíva felmutatása, ami a betegséggel együtt minőségibb életet és egyben új életcélt garantál, valamint olyan rehabilitációt amely a beteget nem a kórházba hanem az otthonába és a korábbi életébe vezeti vissza.
Alapelvem, hogy ne az ápoláson, hanem a gyógyuláson legyen a hangsúly. Olyan ágyban fekvő, akár végtag amputált betegeknek, akiknél orvosilag lehetséges a javulás, a rehabilitációval el kell érjük, hogy fizikális erősítéssel, protézissel, járókerettel fennjáróvá váljanak. Így nem betegek lesznek, hanem egy jobb állapottal élik tovább életüket, mely ugyan némileg befolyásolja mindennapjainkat, de nem korlátozza le teljesen életvitelüket. Van olyan kezeltünk, akinek végtag amputáció után olyan jól sikerült a rehabilitációja, hogy ismét jár horgászni, sőt most nagyobb halakat fog, mint régen.
Ebben nagy segítségünkre vannak a kórház gyógytornászai, akik fantasztikus eredményeket érnek el a betegekkel. Mellettük igénybe vesszük a pszichológus és a logopédus kollégák segítségét is. Ez tehát csapatmunka, és tényleg vannak csodával határos gyógyulások, amik minket is feltöltenek és előre visznek – fogalmaz dr. Szili Károly.
A méltó elmúlást is meg kell adni egy embernek
Természetesen vannak olyan esetek is, akik betegségük előrehaladott állapota miatt nem gyógyíthatók. Ám itt is van segítség, hisz a beteg fájdalmát lehet enyhíteni, amihez a krónikus osztályon a legmodernebb protokollok alapján nyújtanak fekvő ellátást.
– Célunk, hogy az érintett betegek néhány nap, esetleg néhány hét kórházi bentfekvés után haza tudjanak menni, és otthoni környezetben, méltósággal tudják megélni betegségük utolsó napjait, hónapjait, de mellette védőhálót nyújtva bármikor tudjunk személyesen vagy telemedicinán keresztül is segíteni – összegez az osztályvezető.
Mesterséges intelligencia a gyógyításban
Az osztályvezető a beszélgetésünk végén kiemelte, a gyógyítás mellett fontos számára, hogy a krónikus osztályon a lehetőségekhez képest modern informatikai rendszerekkel dolgozzanak.
– A technológia, a mesterséges intelligencia egyre jobban beépül a gyógyítás folyamatába. Orosházán kisvárosi kórház van, de ezeket a modern dolgokat a lehetőségek függvényében igenis használni kell.
A saját fonendoszkópomon is van mesterséges intelligencia, a telefonomon olyan applikációt is használok, amin a mesterséges intelligenciának egy fotó elég ahhoz, hogy a bőrgyógyászati betegségeket képes legyen azonosítani. De lassan minden páciensnek ott van a telefonján az EgészségAblak applikáció, így már sokkal többet tudnak a saját egészségükről és a leleteikről, mint eddig korábban.
De a fejlődésben nem maradhat le a krónikus osztály sem. Nálunk is van olyan eszköz, ha egy betegnél felmerül a gyulladás gyanúja, akkor nem kell a következő napra halasztanunk a laborvizsgálatot, hanem ujjbegyből, minimális fájdalommal, minimális mennyiséggel 10 perc alatt tudunk eredményt mondani, majd eszerint állítani a terápiát. Tehát lehetőség mindig van, csak élni kell vele. Én a kollégákkal erre törekszem itt Orosházán – zárta dr. Szili Károly.
Névjegy: Dr. Med. Szili Károly PhD MSc. MBA
Nős, 3 gyermek édesapja, aki hangsúlyozza, a rengeteg orvosi és tudományos munka mellett nagyon fontos számára a támogató családi háttér.
Számos szakmai és akadémiai pozíciót tölt be, egyetemi docens és oktató a Széchenyi István Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszékén, tanársegéd a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékén.
Pályafutása során kiemelkedő eredményeket ért el az orvostudomány különböző területein, beleértve a klinikai orvostudományokat, a genetikai kutatásokat, valamint a család- és foglalkozás-egészségügyet. Számos magyar és nemzetközi orvosi szervezet tagja, aktív résztvevője a tudományos életnek.
