“A laborosok munkája a laikusok számára kissé misztikus, de ez az alapja a modern orvoslásnak” – vallja Dr. Gáspár Berecz Emese, aki 33 dolgos év után vonult nyugdíjba az orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet Központi Laboratóriumának osztályvezető főorvosaként. Ő mesélt a mócvidéki és bánáti gyermekkoráról, a soknyelvű iskolákról, az egyetemi szerelemről, az áttelepülésről és a több mint 3 évtizedes orosházi munkáról.
Megható ünnepségen búcsúztatta a kórházi vezetés és a főorvosi kar 2020. szeptember 29-én dr. Patakfalvi Jánost. A szülész nőgyógyász főorvos 50 éves gyógyító munka és 47 év orosházi szolgálat után ténylegesen nyugdíjba vonult.
Nemrégiben adtuk hírül, hogy 29 évnyi orosházi munka után nyugdíjba vonult az Orosházi Kórház Csecsemő- és Gyermekosztályának osztályvezető főorvosa, dr. Varga Sándor. Ezen alkalomból ültünk le beszélgetni országváltásról, orvoslásról, életről, halálról és hogy miért jó gyerekeket gyógyítani.
Az Orosházi Kórházban eltöltött 29 évnyi aktív munka után szeptember 1-jén nyugdíjba vonult dr. Varga Sándor.
“Szerencsés ember vagyok, mert szerettem a munkámat, és több mint 50 évet dolgozhattam az Orosházi Kórházban” – mondta a nyugdíjba vonulásáról dr. Kovács Irén belgyógyász főorvos. Az ismert és szeretett doktornő azonban nem fejezi be teljesen a gyógyító munkát.
– Bevallom, életem egyik legnehezebb döntését hoztam meg, amikor elhatároztam, hogy a belgyógyászati munkát befejezem. Az évek múlásával az ember már nem olyan gyors és fitt, az új ismeretek befogadása is nehezebben megy, ezek a tények pedig segítettek meghozni a döntést – mondta könnyeivel küszködve dr. Kovács Irén, amikor a szeptember végi főorvosi értekezleten elköszöntek tőle orvos kollégái.
– A kórház megalakulása óta ez volt a munkahelyem, tehát több mint 50 évet dolgoztam ebben a kórházban a belgyógyászati osztályon. 1967 tavaszán sok fiatal pályakezdő volt itt, nagyon lelkesek voltunk. Közösen szerveztük meg a munkát: részt vettünk a kórtermek berendezésétől az osztályos kislabor beüzemeléséig mindenben, hiszen ezt a kórházat sajátunknak éreztük – fogalmazott.
Visszaemlékezett a kezdeti időkre, amikor a diagnosztikai lehetőségek sokkal szerényebbek voltak mint ma.
– A fonendoszkópunk, a vérnyomásmérőnk és a reflex kalapácsunk velünk volt, de ezek mellett csupán néhány laboratóriumi vizsgálatot, EKG-t, mellkas- és hasi röntgent kérhettünk és a terápiás lehetőségek is messze elmaradtak a mai lehetőségektől. Ebben az 5 évtizedben megtapasztalhattam azt a hatalmas fejlődést, ami a diagnosztika és a terápia területén végbement. Szerencsés ember vagyok, mert szerettem a munkámat. Vallom, hogy a betegség gyógyítása mellett a beteg ember lelkét is gyógyítani kell, hogy eredményt érjünk el – osztotta meg kollégáival 51 év tapasztalatát.
– Sokan megkérdezik, nem fogok-e unatkozni? Alapjában véve nem vagyok unatkozós típus, de ezt megkönnyítendő, azért még néhány órát rendelek majd a diabetológiai szakrendelésen. De kell idő ahhoz, hogy hozzászokjak az eddigitől eltérő életvitelhez. Gyermekeim, unokáim, barátaim örülnek, mert több időm lesz rájuk, emellett pedig sok olyan tervem van, amire eddig nem volt időm, ezeket most megvalósítom.
Kollégáimnak kívánok sok sikert, kitartást a további munkához, türelmet a betegekhez, egymáshoz, és a legfontosabbat: jó egészséget! – zárta beszédét dr. Kovács Irén, akitől a főorvosi kar nevében dr. Duray Gergő főigazgató és dr. Hudák János belgyógyászati osztályvezető főorvos köszönt el.
Kovács Irén Sarkadon született. Orvosi diplomáját 1966-ban szerezte meg Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. 1972-ben tett belgyógyászati szakvizsgát, 1998 óta diabetológus szakorvos.
Alapvető szerepet játszott a kórházban jelenleg is működő belgyógyászati szakág betegellátó munkájának megszervezésében. Szakirányú érdeklődésének megfelelően a belgyógyászat keretén belül kialakította a cukorbetegek ellátását biztosító, országos viszonylatban is magas szinten működő fekvőbeteg részleget, mely évtizedek óta sikeresen működik. A kórházi munkája mellett a mintegy 4000 beteget ellátó diabetológiai szakrendelés vezetése is az Ő nevéhez fűződik.
Hazai és nemzetközi kongresszusok rendszeres résztvevőjeként mindig naprakész szakmai ismeretekkel végezte betegellátó munkáját, pályafutása során számos elméleti, tudományos jellegű munka részese és irányítója volt. Ennek egyik példájaként néhány évvel ezelőtt az Orosházi Kórház az Ő irányításával vett részt egy, az Amerikai Egyesült Államokból koordinált, multinacionális tudományos programban.
Kapcsolata betegeivel, közvetlen kollégáival, az intézmény minden rendű és rangú munkatársával, városunk és a régió lakosságával, szakembereivel is példamutató. Pályafutása során több tucat fiatal orvos szakmai-, tudományos- és gyakorlati képzését irányította, generációk sora tanulhatta meg mellette és tőle e hivatás szép- és árnyoldalait, a szakmai igényesség örök érvényű törvényét.
Kovács főorvosnő azon kevés kórházi dolgozók közé tartozik, aki a kezdettől – azaz a kórház 1967-ben történt megnyitása óta – mai napig aktív részese városunk egészségügyi ellátásának. Munkájában kitűnően ötvöződik az emberek iránti szeretet, a kiemelkedő szakmai tudás és óriási gyakorlati tapasztalat.