A beteg régóta fennálló térdfájdalommal jelentkezett az SBO-n, ahol kiderült, gyógyszereket szedett, ami komoly gyomor problémához vezetett és vizsgálat közben hirtelen rosszul lett, operálni kell. De mi a teendője ilyen esetben egy aneszteziológiai asszisztensnek? Ez volt a versenyfeladata kollégánknak, amit olyan jól oldott meg, hogy megnyerte az országos versenyt.
(tovább…)
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Békés Vármegyei Területi Szervezete Semmelweis-nap alkalmából köszöntötte azon munkatársait, akik az elmúlt évben kimagasló egyéni, közösségi teljesítményt nyújtottak.
(tovább…)
Dér Irén Éva, Kardosné Huszár Ildikó, Király Istvánné Mariann – három kiváló kolléganőnk a Magyar Tudományos Akadémia székházában vehetett át rangos szakmai elismerést a koronavírus-járvány alatt tanúsított kiemelkedő szakmai teljesítményükért.
(tovább…)
Orosháza Város Önkormányzata és a Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet június 28-án tartotta a 2021. évi Semmelweis-napi ünnepséget. A koronavírus járvány harmadik hullámának lecsengése után nyílt újra lehetőség közös ünneplésre a kórház nagytárgyalójában, ahol a kórház dolgozóit és a város egészségügyi alapellátásában tevékenykedő szakembereket ismerték el.
(tovább…)
Újraélesztés, szívbeteg ellátása, elméleti teszt és villámkérdések is szerepeltek azon az országos szakmai versenyen, amin az Orosházi Kórház belgyógyász ápolói remek eredményt értek el.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara “Hivatás és szakmaiság” címmel tartott országos versenyt október 12-én Budapesten. Minden megyét és Budapestet is egy-egy ápolói csapat képviselte, így a 20 induló közt volt a Dér Irén Éva, Hangya-Kerekes Mónika, Lendvainé Dégi Fanni, Mateiné Pintér Julianna összetételű csapat is, akik a májusi megyei szakmai verseny megnyerésével szereztek jogot arra, hogy Békés megyét és az Orosházi Kórházat képviseljék. A hölgyek általában a belgyógyászaton, a 6. emelet nyugati szárnyon dolgoznak, innen jött a csapatnév is: Vadnyugat.
A megyei verseny óta sok időt töltöttek felkészüléssel. Az elméleti részt mindenki otthon gyakorolta, míg a gyakorlati elemeket közösen próbálták a kórházban.
– Sok segítséget kaptunk a kollégáktól, de ki szeretnénk emelni az intenzív osztályon dolgozó Patakiné Márkus Ágnest, aki sokat gyakorolta velünk a helyes újraélesztést és rengeteg gyakorlati tanácsot adott – mondta elöljáróban Dér Irén Éva. – Teszttel kezdődött a verseny, ami kifejezetten nehéz elméleti kérdéseket tartalmazott. Majd húztunk egy szituációt, ez alapján kellett végrehajtani az újraélesztést egy félautomata defibrillátor segítségével. A gyakorlati feladatban mellkasi panaszos beteget kaptunk. Itt paramétereket, oxigén szaturációt kellett mérni, oxigén terápiát alkalmazni, megfelelő fektetési pózba hozni majd EKG-t készíteni. Eközben az egyik zsűritag beszállt mint orvos, neki kellett referálni a beteg állapotáról. Volt még anatómiai felismerés, teszt a kamarával kapcsolatos kérdésekkel, illetve Semmelweis Ignác életéről kaptunk villámkérdéseket, ami nem volt egyszerű – fogalmazott Dér Irén.
Abban mindannyian egyetértettek, hogy az országos verseny nehezebb volt a megyeinél, minden tudásukra és rutinjukra szükség volt, aminek meglett az eredménye: a Vadnyugatos lányok a 10. helyen végeztek.
– Már a megyei verseny megnyerése is nagy dolog volt, ez az országos 10. helyezés pedig minden várakozásunkat felülmúlta. Más csapatokban voltak egyetemi klinikákon, oktató központokban dolgozó ápolók, akik sokkal több komoly esettel találkoznak mint mi, ennek ellenére nem vallottunk szégyent – összegzett Hangya-Kerekes Mónika.
– Az újraélesztés és a gyakorlati feladat kifejezetten jól sikerült, talán az elméleti részben voltunk némileg lemaradva, de ennek is tudjuk az okát: a csapat nagyobb része elég régen végezte el az iskolát, az elméleti tudás már megkopott, a kórházban a gyakorlati részre van inkább szükség. Az ország 10. legjobb ápoló csapatának lenni nagy érdem, de egyben nagy felelősség is – tette hozzá Mateiné Pintér Julianna.
Bár a verseny utáni napon azt mondták, elég volt a felkészülésből és versenyzésből, pár nappal később már másként gondolták.
– Fárasztó és sok türelmet igényel a családtól, kollégáktól, viszont olyan élményeket ad, ami minden téren előre vitt minket. Rengeteget tanultunk, tapasztaltunk és újabb adag önbizalmat kaptunk, ami a mindennapok nehézségein is könnyebben átsegít bennünket. Úgyhogy majd meglátjuk… – zárta egy félmosollyal a beszélgetést a csapat negyedik tagja, Lendvainé Dégi Fanni.