A mi hőseink – 1.
Sorozatot indítunk azokról az orvosokról, ápolókról, takarítókról, akik az Orosházi Kórház COVID osztályain dolgoznak. Ők mutatják be, mit éreznek, mik a félelmeik és mi az, ami motiválja őket minden egyes szolgálat előtt és közben. Ők azok, akik fotón is megmutatják magukat egy 12 órás szolgálat előtt és után. Itt a COVID valósága, ami elképesztő feladat elé állítja kollégáinkat.
A Légúti Betegellátó Tömbben az igazolt- és a gyanús COVID betegek fekszenek. A Krónikus Osztály helyén az eddigiektől eltérő gyógyítás van a nap 24 órájában. Az első csapat tagjai sokféle szakágról érkeztek. Vannak a sebészetről, a rehabilitációról és a fül-orr-gégészetről.
– A védőruha nehéz, meleg és a betegek csak a szemünket látják. Nehéz így bizalmat építeni és kapcsolatot teremteni, ami alapja az ápolói munkának. De erre esküdtünk fel, bele kell állni, mert az itt fekvő embereknek mi jelentjük a gyógyulást – mondja a fiatal sebészetis ápoló, Banyó Barbara.
A 23 éve a pályán lévő Kovácsné Tóth Hajnalka is hasonlóan látja belülről.
– A védőruházat miatt fizikailag is megterhelő az egész. Teljesen új a hely, a kollektíva, ráadásul aktív műtétes szakmából légúti belgyógyászatra kerülni komoly kihívás volt. A lányok iszony jó fejek, mindenki figyel és segít a másiknak, hiszen a COVID részleg komoly csapatmunkát és nagyobb odafigyelést igényel egymásra és a betegekre. Amikor beöltözöl és csak pár óránként jöhetsz ki egy rövid időre pihenni, az nagyon kemény. Jó lenne visszamenni a 4-5 éves gyerekek közé a gégészetre. De tudom, tudjuk, hogy ez most nem kívánságműsor, ez a valóság, amibe bele dörgölte az orrunkat az élet – mondja Hajni.
