In Memoriam Dr. Tóth-Abonyi János (1942-2025)
Életének 82. esztendejében 2025. április 8-án elhunyt Dr. Tóth-Abonyi János, az Orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet nyugalmazott sportorvosa, mozgásszervi-rehabilitációs főorvosa.
Elment a főorvos úr, vele pedig tovaszállt a mindennapi jókedv is – mondják egykori kollégái, miközben a 4. emeleti rehabilitációs részleg vizsgálójában az üres székén virág jelzi “Taj doktor”, hiányát.
Amikor megérkezett, mindig vidámság költözött az osztályra, egyszerűen kisütött a nap. Amolyan mindenki nagyapója, tanítómestere volt.
Jó humorral kezelte a legnehezebb helyzeteket is, és mindig nyitott volt a kollégák és a betegek irányába, ha kérdezték, nagyon türelmesen, érthetően magyarázott. Az idősebb betegek mellé mindig leült, megfogta a kezüket és aprólékosan, óriási türelemmel és nyugalommal mondott el minden apró részletet a betegségről és a gyógykezelésről. Soha nem rohant, mindenkire volt ideje.

Közvetlen kollégái felemlegették a rehabos osztálybulikat, ahol mindig sziporkázott, ontotta a vicceket, amiken mindenki könnyesre nevette magát. Ő volt a társaság közepe.
Tóth-Abonyi főorvos életének három meghatározó helyszíne volt: Szeged, ahol született, Zenta, ahol fiatalságát töltötte és családot alapított és Orosháza, ahol végül letelepedett, új otthonra talált és ahol orvosi szakmájában igazán kiteljesedhetett.
A gyógyítás mellett a sport és a tanítás volt az élete. Aktív élsportolóként, majd asztalitenisz és kézilabda sportorvosként is tevékenykedett, mellette a szegedi Juhász Gyula tanárképző főiskolán is oktatott.
Tavaly nyár óta betegsége miatt már nem dolgozott. De nem bírt otthon ülni, így amikor felesége, a szintén kórházunkban dolgozó dr. Muhi Zsuzsanna jött rendelni, mindig vele tartott és első útja a 4. emeletre vezetett. Ilyenkor azt mondta, “veletek, köztetek érzem jól magam”.
De már nem jön többé. Nem fogja meg a betegek kezét, nem mondja el a gyógymódot és nem cikáznak a poénok a rehab folyosóin.
Isten veled főorvos úr!
Búcsúztatása 2025. április 16-án, szerdán 11 órakor lesz a szegedi Dómban. A család kérése, hogy tisztelői egy szál fehér virággal emlékezzenek róla.
Gyógyító munkájáért 2019-ben megkapta a “Dr. László Elek Díj Orosháza Egészségügyéért” elismerést. Ennek apropóján az OrosCafé készített vele videós anyagot.
Dr. Tóth-Abonyi János Szegeden született 1942. október 29-én. A szegedi Dózsa György Általános Iskolába járt, majd az akkori Jugoszláviában, előbb Pristinában, majd Zentán végezte gimnáziumi tanulmányait. 1967-ben Belgrádban, az Általános Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. Innentől Zentán lett körzeti orvos, majd 1972-ben a zentai kórház rehabilitációs osztályán vállalt munkát. 1975-ben letette a Fizikális Medicina és Rehabilitációs szakvizsgát, majd 1977-ben megszerezte sportorvosi diplomáját is.
Feleségével, a gyermekgyógyász Dr. Muhi Zsuzsannával 1968-ban házasodtak össze, két gyermekük született, Mónika és Zsolt.
Zentán 1991-ig dolgozott, majd a délszláv háború kitörése miatt családjával visszaköltözött Magyarországra és Orosházán telepedtek le. Ekkor került az Orosházi Kórház járóbeteg szakrendelőjébe, ahol a reumatológián praktizált. A kórházban 2008-ban alakult meg a Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály, aminek első osztályvezető főorvosa lett, majd később főorvosként egészen 2024 nyaráig gyógyított a rehabilitációs osztályon, a nappali kórházban és a szakrendelésen is.
Nevéhez fűződik az Orosháza-Gyopárosfürdői, a tótkomlósi Rózsa fürdő, és az algyői Borbála fürdő vizeinek gyógyvízzé nyilvánítása. Rengeteg többnyelvű szakmai publikáció és tevékenység köthető hozzá a gyógyítás és a sportorvoslás terén.
A kórházi munka mellett aktívan részt vett a sportéletben is. 1960-1962 között az OFK Beograd I. ligás labdarúgó csapatának játékosa, és a Jugoszláv ifjúsági válogatott tagja volt.
1972-1987 között a jugoszláv asztalitenisz válogatott csapatorvosa volt, ezzel párhuzamosan 1991-ig a jugoszláv asztalitenisz szövetség egészségügyi biztosságának szaktanácsadójaként is tevékenykedett. 1988-1991 között a jugoszláv női kézilabda válogatott csapatorvosa lett, emellett Zenta város összes sportklubjának csapatorvosi teendőit is ellátta.
Magyarországra költözése után 1992-1999 között az Orosházi Asztalitenisz Klub sportorvosa, majd az Orosházi Férfi Kézilabda SE sportorvosa volt.
Fotó: Rosta Tibor/OrosCafe.hu