A mi hőseink – 3.

Sorozat azokról az orvosokról, ápolókról, takarítókról, akik az Orosházi Kórház COVID osztályain dolgoznak. Ők írják le, mit éreznek, mik a félelmeik és mi az, ami motiválja őket minden egyes napon. Ők azok, akik fotón is megmutatják magukat egy 12 órás szolgálat előtt és után. Itt a COVID valósága, ami elképesztő feladat elé állítja kollégáinkat.

Laczkó Emese több mint 20 éve, Szabóné Gyeraj Anetta pedig 9 éve ápoló az Orosházi Kórház Krónikus Osztályán. Az idősek gondozása nagy türelmet és megértést igényel, így ezzel a tapasztalattal felvértezve dolgoznak a koronavírusos betegekkel is. Emese gondolatait idézzük.
– A mindennapi munka ugyan fárasztó, de mégis megelégedéssel tölt el az a tudat, hogy nagy szükség van ránk, ápolókra. Sokat tapasztaltunk, tanultunk az eltelt években, de a mostani helyzet eddig sosem látott nehézségek elé állít minket. A COVID osztályon a védőfelszerelés 12 órás használata kimerítő, az overall kényelmetlen, nagyon meleg, a betegek nem ismernek meg minket, hiszen csak a szemünket látják. A betegellátást mindezek ellenére legjobb tudásunk szerint végezzük, és együtt örülünk, ha az általunk ápoltak gyógyultan mehetnek haza. Az pedig a ráadás, ha később valakit felismerünk az utcán, látjuk, hogy jól van és tudjuk, ehhez mi is hozzátettük a magunkét. Ez visz előre bennünket nap mint nap.